Csak röviden

Nos, ismét "egyke" lettem. Nővérem visszament Angliába. Nagyon jó volt ez az egy hét vele. Bár 3 év alatt megszoktam, hogy már nem velünk él... néha még mindig furcsa egy kicsit. Sokszor nagyon jó lenne, ha itt lenne és meg tudnánk osztani egymással örömünk-bánatunk, és nem csak telefonon meg online tudnánk beszélni. De nem bánom, hogy így alakult. Élete legjobb döntése volt. Boldog abban a hatalmas országban és ennek nagyon örülök. És mindemellett van egy fantaszikus ember az életében, aki a vőlegénye.
Szóval szerencsés a lány :)
Nekem is vannak külfölddel kapcsolatos terveim, nagyon remélem, hogy sikerül elérnem a céljaimat. Tehát tessék szorítani értem ^^ Köszönöm.

Aztán van egy másik Nikim is. Nagyon jó barátnőm és volt osztálytársam. Szintén angol földeken éli mindennapjait, és ő is hamarosan érkezik haza egy kis időre. Kb. másfél éve láttam utoljára, így alig várom a vele való találkozást is.

Mit nem adnék most egy kocka csokiért.. Egy hete nem ettem csokit, és már elvonási tüneteim vannak. Kiderült, hogy allergiás vagyok rá, de alig tudom megállni, hogy ne essek kísértésbe. Mennyi probléma :D

Újra..

Sajnos ismét sikerült elhanyagolnom a blogomat, ennek pedig az az oka, hogy enyhén szólva nem vagyok valami jó formában mostanság, így nem igazán akartam írogatni. Csöppet összetörtem. Vannak olyan dolgok az életben, ami ellen akárhogy is harcolok, mindig elbukom. És nem azért, mert gyenge vagyok. Mert nem vagyok. Hanem, mert akármit is csinál az ember, nem tud változtatni rajta. Ráadásul az utóbbi időben sok csalódás ért. Volt amelyik nagyon fájt, mert számomra fontos emberek sebeztek meg, akikről sosem hittem volna, hogy képesek "meglepetést" okozni, és volt aki különösebben nem érdekelt, mert legalább megtudtam milyen. Jobb később mint soha.
Ennyit erről. Most már kezdek jobban lenni egy kicsit. Ez köszönhető annak is, hogy a nővérem haza jön egy hétre és végre együtt tölthetünk egy kis időt. Évente talán kétszer látom, nem csoda, hogy nagy az öröm bennem. Van miről beszélgetni.
Nem is tudom mi lenne velem, ha Ő nem lenne. Egy kezemen meg tudnám számolni azokat az embereket, akikben tényleg vakon megbízok. Az embernek inkább legyen kevés barátja, akikkel tényleg jóban-rosszban együtt van, mint sok innen-onnan származó álhaver, akik a háta mögött ott tesznek neki keresztbe ahol csak tudnak.
És természetesen szeretném megemlíteni azt a leányzót is, akit az internet segítségével volt szerencsém megismerni, és bár személyesen még nem találkoztunk, de tudom, hogy rá mindig számíthatok, és köszönettel tartozom neki, hogy a bizalmába fogadott. Szeretném, ha tudná, hogy Ő is mindig, mindenkor számíthat rám.
Puszi Pidim! ^^
Azért jó tudni, hogy vannak még rendes emberek a világon, akik megérdemlik a másik barátságát. Sokszor nehéz őket megtalálni, de ha sikerrel járunk meg kell becsülni őket.

______________________________________________________________________________

Dicséretet érdemel: a Tottenham Hotspur, amiért sikerült kimásznia a gödörből és végre felfelé lépked a Premier League ranglistáján. 2 db kedvenc horvátom is ebben a csapatban játszik, név szerint Vedran Ćorluka és Luka Modrić. Szóval hajrá!