Idegesség és szép emlékek

Nos... kissé fáradtan, meggyötörve, kiégve, ugyanakkor valamelyest megkönnyebbülve ismét itt volnék. 3 megmérettetésből 2 kipipálva. Az utolsóra két hét múlva kerül sor. Különben meg jól vagyok...azt hiszem. Ma egész szép idő volt, ami jókedvre derített. Csak egy dolog aggaszt, de igyekszem pozitív oldalról szemlélni a dolgokat. Osztályommal tervezünk egy búcsúbuli féleséget is, néhányan nagyon fognak hiányozni, igazán megkedveltem őket és sose felejtem el az együtt átélt őrültségeket, bulikat, örömöket. Mindig nehéz egy kicsit, ha az ember egy jól összeszokott társaságot, a megszokott dolgokat maga mögött hagyva belép az ismeretlenbe. De minek is beszélek erről... nyilván mindenki ismeri az érzést.

Nagyon fáj a gyomrom. Szeretnék lefeküdni és aludni egy jót, de ahogy hallom ez nem mostanában fog sorra kerülni. Imádom a szomszédjaim. Mindig tudják mikor kell dorbézolni. -.-