Télapó itt van...

Csizmákat előkészíteni ma este!

Boldog Mikulást ;)

Egy esős téli estén...

Ahhoz képest, hogy elvileg december van egyáltalán nincs téli hangulatom. Idén még nem láttam havat, pedig ahogy hallottam mindenhol esett legalább 1-2 cm. De itt nem. Itt tuti nem lesz fehér karácsony. Pedig de jó lenne már hógolyózni egy jót ^^ Mind emellett a hőmérséklet is inkább kora őszies. Mostanában egyáltalán nincs hideg... vagy csak én nem vagyok annyira fagyos. Hát ez van.
Attól még egyre inkább közeleg a karácsony, és én egyre inkább késztetést érzek, hogy most menjek ajándéknéző-körútra és ne az ünnepek előtti utolsó napokban, amikor az emberek egymás hegyén-hátán tolonganak, és fájó lábbal térek haza, mert addigra már 55-en rátapostak.
Javában hallagatom a karácsonyi dalokat. Imádom őket! Valamint újabban ezt a kis oldalt nézegetem:

http://karacsony.hu/main.php

Szerintem nagyon klassz. Sok-sok praktika, recept, és csomagolási ötlet található itt, valamint a Karácsonyi rádió, ahol egész nap jobbnál-jobb zenék mennek ;) Érdemes körülnézni.
Volt már valaki a bécsi karácsonyi vásáron? Már régóta szeretnék rá ellátogatni, de még nem volt szerencsém és úgy tűnik most is ki kell hagynom. Hallottam hírét, hogy nagyon szép és hangulatos. Ha valaki esteleg tervezgetné, hogy megnézi, szívesen vele tartok :D

Péntek este jön a Télapó. Örüljön aki még gyerek. Én is nagyon vártam mindig. Szép estét.

Csak röviden

Nos, ismét "egyke" lettem. Nővérem visszament Angliába. Nagyon jó volt ez az egy hét vele. Bár 3 év alatt megszoktam, hogy már nem velünk él... néha még mindig furcsa egy kicsit. Sokszor nagyon jó lenne, ha itt lenne és meg tudnánk osztani egymással örömünk-bánatunk, és nem csak telefonon meg online tudnánk beszélni. De nem bánom, hogy így alakult. Élete legjobb döntése volt. Boldog abban a hatalmas országban és ennek nagyon örülök. És mindemellett van egy fantaszikus ember az életében, aki a vőlegénye.
Szóval szerencsés a lány :)
Nekem is vannak külfölddel kapcsolatos terveim, nagyon remélem, hogy sikerül elérnem a céljaimat. Tehát tessék szorítani értem ^^ Köszönöm.

Aztán van egy másik Nikim is. Nagyon jó barátnőm és volt osztálytársam. Szintén angol földeken éli mindennapjait, és ő is hamarosan érkezik haza egy kis időre. Kb. másfél éve láttam utoljára, így alig várom a vele való találkozást is.

Mit nem adnék most egy kocka csokiért.. Egy hete nem ettem csokit, és már elvonási tüneteim vannak. Kiderült, hogy allergiás vagyok rá, de alig tudom megállni, hogy ne essek kísértésbe. Mennyi probléma :D

Újra..

Sajnos ismét sikerült elhanyagolnom a blogomat, ennek pedig az az oka, hogy enyhén szólva nem vagyok valami jó formában mostanság, így nem igazán akartam írogatni. Csöppet összetörtem. Vannak olyan dolgok az életben, ami ellen akárhogy is harcolok, mindig elbukom. És nem azért, mert gyenge vagyok. Mert nem vagyok. Hanem, mert akármit is csinál az ember, nem tud változtatni rajta. Ráadásul az utóbbi időben sok csalódás ért. Volt amelyik nagyon fájt, mert számomra fontos emberek sebeztek meg, akikről sosem hittem volna, hogy képesek "meglepetést" okozni, és volt aki különösebben nem érdekelt, mert legalább megtudtam milyen. Jobb később mint soha.
Ennyit erről. Most már kezdek jobban lenni egy kicsit. Ez köszönhető annak is, hogy a nővérem haza jön egy hétre és végre együtt tölthetünk egy kis időt. Évente talán kétszer látom, nem csoda, hogy nagy az öröm bennem. Van miről beszélgetni.
Nem is tudom mi lenne velem, ha Ő nem lenne. Egy kezemen meg tudnám számolni azokat az embereket, akikben tényleg vakon megbízok. Az embernek inkább legyen kevés barátja, akikkel tényleg jóban-rosszban együtt van, mint sok innen-onnan származó álhaver, akik a háta mögött ott tesznek neki keresztbe ahol csak tudnak.
És természetesen szeretném megemlíteni azt a leányzót is, akit az internet segítségével volt szerencsém megismerni, és bár személyesen még nem találkoztunk, de tudom, hogy rá mindig számíthatok, és köszönettel tartozom neki, hogy a bizalmába fogadott. Szeretném, ha tudná, hogy Ő is mindig, mindenkor számíthat rám.
Puszi Pidim! ^^
Azért jó tudni, hogy vannak még rendes emberek a világon, akik megérdemlik a másik barátságát. Sokszor nehéz őket megtalálni, de ha sikerrel járunk meg kell becsülni őket.

______________________________________________________________________________

Dicséretet érdemel: a Tottenham Hotspur, amiért sikerült kimásznia a gödörből és végre felfelé lépked a Premier League ranglistáján. 2 db kedvenc horvátom is ebben a csapatban játszik, név szerint Vedran Ćorluka és Luka Modrić. Szóval hajrá!

Hol van az a régi nyár..

Ismét túl vagyok egy mozgalmas héten. Sajnos Szabinámmal nem jött össze az Adriázás, de megbeszéltük, hogy őszi szünetben bepótoljuk, ugyanis előreláthatólag semmi fontosabb dolgom nem lesz a szünetben (ennek most kifejezetten örülök), és már szükségem is lenne egy kis pihenésre, kikapcsolódásra.

Dupla öröm, hogy végre megint van MOZI! Tudni illik kb. másfél éve bezárták, mert nevetségesen kevés volt a vendég... szép. Kár lemondani egy ilyen jó dologról, csak azért mert a legújabb XYZ filmeket le lehet tölteni az internetről, és az emberek sajnálják azt párszáz forintot kiadni. Oké, megértem, de nem ugyanaz ha az ember otthon nézi a filmet egyedül vagy másod-harmad-negyed(stb.)magával. A mozinak hangulata van. Szerintem. Lehet, hogy csöppet elfogult vagyok, de én imádok moziba járni és sosem értettem ezt a fajta hozzáállást. Úgyhogy jövő héttől megrohamozom és rendszeres látogatója leszek ^^ Ha pedig sikerül rá vennem a baráti kört is, akkor meg pláne jó kis élmény lesz.

Szép idő van kint. Bár eléggé hűvös, de szépen süt a Nap. Kár, hogy még nincs kocsim, olyan szívesen kiautóznék a Balatonhoz. Apu egy balatoni kis faluban született és nőtt fel, így gyerekkoromban rengetegszer mentünk a Balcsira és környékére. Nyáron fürdeni, a többi évszakban pedig kirándulni vagy a partra egy-egy órára. Jó volt. Most már sajnos egyre ritkábban járunk arra, és hiányzik. Főleg ha az ott eltöltött régi nyarakra gondolok. Sokan mondják, hogy utálják a Balatont, mert egyre rosszabb, unalmasabb, sok a szúnyog meg sorolhatnám... Lehet, hogy így van, de nem érdekel. És remélem, hogy jövőre lesz alkalmam újra a magyar tengerparton süttetni a hasam. Akárki akármit mond, én szeretem mert nagyon sok emlék fűz oda.

Zárásul pedig egy kép:





Beleszerettem.

Retro

Itt vagyok, megvagyok, nem tűntem el. Csak kicsit összesűrüsödtek a dolgok a fejem felett, ahogy azt az előző bejegyzésben is írtam.
Ma rátaláltam egy portálra, amelynek köszönhetően az egész napom nosztalgiázásból állt.
Ő lenne az:

http://mrretro.gportal.hu/

Szerintem nagyon jó kis oldal. A rengetek képet nézegetve be villant gyerekkorom egy-egy szép emléke. Már ami megmaradt bennem. Nagyon sok olyan tárgy meg miegymás van itt aminek fénykorában még nem is éltem ^^ De pl. a Bedeco kakaó finom ízére és illatára, az üveges Pepsi colára, vagy a Camping és Vikend "nyomkodós" sajtokra és jónéhány réges-régi tv-műsorra még tisztán emlékszem. Ki szerette nézni a Szomszédokat, a Dallast, vagy éppen a Szeszélyes évszakokat? Jó volt. Azért szívesen visszautaznék a múltba 1-2 napra. Annyi minden eltűnt a jó dolgok közül... ha meg vissza is jött, már nem ugyanaz. Vagy csak én látom így? Mintha a Nesquik kakaó se lenne régi :D Mindegy. Ez a kis időutazás jólesett. És mindenkinek ajánlom aki szeret retro fotókat nézegetni.

Jövő héten pedig Szabinámmal megyek a letenyei Adriába, és amolyan nézelődünk, vásárolgatunk, beülünk, beszélgetünk stb. féle görbe délutánt rendezünk.

I love Portsmouth

Eléggé lefárasztott ez a hét. Alig vártam a mai napot. Nem is érzem jól magam, lehet, hogy beteg leszek. Nem szeretném. Sok dolgom lenne hétvégén és jövő héten is, betegen pedig nem lenne egyszerű véghezvinni a dolgokat. Ráadásul a lábam is baromira fáj már megint.

Ma este Julcsi barátnőmmel kéne találkoznom.. nem tudom mi lesz belőle. Régen láttuk egymást és már hetek óta tervezünk egy összejövetelt, de megszakadok a köhögésben és szétmegy a fejem. Egy kicsit lepihenek és ha később is ilyen rosszul, (vagy még rosszabbul) fogom érezni magam, attól tartok le kell mondanom.

Más. Apum holnap Angliába repül nővéremhez, Nikihez. Ugyanis Nikim 3 éve Portsmouth-ben éldegél vőlegényével, Daviddel. És naaaagyon szeretnék apuval menni, de sajnos most nem tudok. Nagyon telhetetlen vagyok, durván másfél hónapja voltam kint én is, így egy szavam se lehet. De Angliából/Portsmouth-ből sosem elég. Imádom! Órákat tudnék zengeni róla. (Akárcsak a többi kedvenc városomról ^^). Aki ismer az tudja rólam, hogy nagyon szeretek utazni. Ha lehetőségem van rá, már itt se vagyok. Legszívesebben körbeutaznám a világot. Kivéve Amerikát. Érdekes mód Amerika egyáltalán nem vonz.

Tehát most egy darabig csak ábrándozhatok... de amint végzek a vizsgáimmal és eljön a nyár senki sem tud megállítani :)

Addig is:

Start.

Kezdjük hát első bejegyzésünk.
Nem akarok semmiféle bemutatkozó szöveget és ilyen-olyan sablonos "miért is kezdtem bele a blogzásba" című dolgot írni. Ha rátalálsz és elkezded olvasni szerény írományom kedves ismeretlen, netán annyira megtetszik (amit kétlek), hogy visszatérő látogató leszel, akkor talán idővel majd kialakul Benned egy kép rólam, hogy milyen is lehetek. Az is lehet, hogy napokig, hetekig, hónapokig csak magamnak fogok pötyögni... sőt, valószínű, hogy tényleg így lesz :D. Majd meglátjuk.

Mindenesetre nagyon jó kedvem van. Imádom az őszt, pláne ha ilyen szép napos az idő, mint ma. Nem bánnám, ha még egy kis ideig élvezhetnénk az őszi napsütést. Télen úgyis éppen eleget fagyoskodunk majd. Brrrr.. belegondolni is rossz.